Hatvanezren választották a hagyományos papíralapú, míg 78 ezren az e-felvételi rendszerén történő jelentkezést a 2011 szeptemberében induló képzésekre történő jelentkezések feldolgozásának jelenlegi állapota szerint - mondta el Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke március 3-án.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján legfeljebb 147 ezer érvényesen benyújtott jelentkezésre számít a hivatal ideén. Kikerülnek a felvételi eljárásból azok, akik a felvételi eljárási díjat felszólítás ellenére sem fizetik be - figyelmeztetett az elnök.
Az idei felvételi jelentkezések jelenlegi feldolgozottsága alapján kijelenthető, hogy átbillent a mérleg, és a 78 ezer e-felvételiző mellett csak az összes jelentkező számának 43 százaléka jelentkezett papír alapon a felsőoktatásba - mondta el Princzinger Péter. Hozzátette: jelenleg 140 ezerre tehető az érvényes jelentkezést benyújtottak száma, a józan becslések szerint pedig legfeljebb 147 ezerre emelkedhet ez a szám. Az összes e-jelentkező 22 százaléka semmit sem intézett papír alapon, így például az eljárási díj összegét is elektronikusan fizette be.

Olvass tovább

Az iskolai lemorzsolódás csökkentését elősegítő európai uniós cselekvési terv elindítását jelentette be közleményében az Európai Bizottság (EB) január 31-én - olvasható az eduline.hu-n.

Igaz, a legtöbb uniós tagállamban már a 10 százalékos referenciaérték alá csökkent az iskolai lemorzsolódás aránya, ám egyes országokban az még mindig 30 százalék feletti. Magyarországon ez az arány 11,2 százalék volt 2009-ben.

Az EB közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy az unióban több millió fiatal diák hagyja ott az iskolai oktatási, illetve képzési rendszert legfeljebb alsó középfokú végzettséggel. Mivel ezen fiatalok csak nehezen találnak állást, ami a gazdasági és társadalmi fejlődést is hátráltatja, az EB akciótervvel kíván segíteni a helyzeten. Eszerint a tagállamoknak segítenek megvalósítani a középtávú uniós növekedési és foglalkoztatási program egyik fő célkitűzését, mégpedig, hogy az iskolai lemorzsolódás uniós átlagát a jelenlegi 14,4 százalékról az évtized végére 10 százalék alá kell csökkenteni. 

Az akcióterv szerint nagyobb figyelmet kell szentelni az iskolai lemorzsolódáshoz vezető körülmények megakadályozására, és foglalkozni kell a tanév közben felmerülő nehézségekkel is. Emellett a bizottság szorgalmazza, hogy a tanulóknak "második esélyt biztosítsanak" a tanulásban, vagyis a diákok kiegészítő órákat vehetnének fel, a fiatal felnőttek pedig visszatérhetnének az oktatásba. Az akcióterv továbbá kihangsúlyozza az uniós országok közötti jobb együttműködés fontosságát, a bevált módszerek, tapasztalatok megosztásának szükségességét, az uniós források célzottabb felhasználását.

A legtöbb államban már érezhető a javulás - fogalmazott Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos. A bizottság statisztikája szerint a lemorzsolódás hét EU-tagországban, Ausztriában, Csehországban, Finnországban, Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában már a 10 százalékos referenciaérték alá csökkent, de Máltán, Portugáliában és Spanyolországban még mindig 30 százalék feletti. Magyarországon 2009-ben az oktatásban, illetve képzésben részt nem vevő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkező 18-24 éves korosztály aránya 11,2 százalék volt. Eszerint az elmúlt évtizedben ötödével csökkent a lemorzsolódok aránya Magyarországon, ami jobb eredménynek számít a 18,2 százalékos uniós átlagnál.

Forrás: edupress.hu

Olvass tovább

Alacsony a pályakezdők mobilitási hajlandósága, tízből nyolcan választják a szülőhelyüket a költözéssel szemben - derül ki a Figyelő-Hewitt KarrierStart TOP 30-as felméréséből. Munkavállalási szempontból egyedül Közép-Magyarország, azon belül leginkább Budapest a vonzó célpont a megkérdezett vidékiek több mint 60 százaléka számára. Ha pedig egy vidéki a fővárosban végezte tanulmányait, akkor a legritkább esetben megy vissza a szülőhelyére egy állás miatt. A külföldi munkalehetőségeket viszont már jóval szívesebben választják a frissdiplomások.

A 36 ezer pályakezdő megkérdezésében készült kutatásból kiderül, hogy a válság következtében most még nehezebb munkát találni a friss diplomával rendelkező fiataloknak, mint korábban. Az új generáció mobilitási hajlandósága a tapasztalatok szerint átalakult, mivel korábban szinte elképzelhetetlen volt, hogy a fővárosból a munka kedvéért vidékre költözzenek, az utóbbi évben azonban ez többször előfordult. Az állások közül tehát kevésbé válogatnak a fiatalok, a legfőbb szempont, hogy elkezdhessenek dolgozni.

A frissdiplmások 65 százaléka gondolkodik el a külföldi munkavállaláson
Külföldre már jóval szívesebben mennek a frissdiplomások: kétharmaduk minimum néhány hónap erejéig kipróbálná magát az országhatárokon kívül. Minden ötödik pályakezdő akár három évre vagy többre is kimenne. Kiugró mértékben kívánkoznak külföldre a budapestiek, különösen a Corvinus, a Műegyetem, a Semmelweis Egyetem és az IBS hallgatói közül. Később azután magasabb fizetési igényekkel térnek vissza, és az országhatáron belül ragadt társaiknál jóval többen vágynak közülük vezetői pozícióra. Ugyanakkor feltehetőleg eleve az ambiciózusabbak próbálják ki magukat a határokon túl, s a visszatérőknek nyelvtudásuknak köszönhetően is jobb az alkupozíciójuk. A diákok 16 százaléka tervez egy és három év közötti külföldi munkavállalást, 12 százalék pedig a fél- és egyéves időtartamot preferálja. Nem tervez azonban hasonlót a frissdiplomások 35 százaléka.

Hivatkozás: Frissdiplomások rangsorolták a cégeket

Forrás: www.edupress.hu

Olvass tovább

47 ország oktatási miniszterének részvételével rendezi meg Magyarország és Ausztria a 10 éves bolognai rendszert értékelő konferenciát március 11-én Budapesten, a Parlamentben, majd 12-én Bécsben, a Hofburgban.

A kétnapos tanácskozáson az összes uniós országon kívül az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozott államok képviselői, illetve Kazahsztán vesz részt, amely bolognai folyamathoz történő csatlakozását a konferencián szavazza meg a Bolognai Bizottság. A jubileumi tanácskozás célja részben az elmúlt tíz év értékelése, másrészt kitekintés a következő évtizedre.

A delegációk csütörtökön érkeznek Budapestre, kétnapos konferencia plenáris üléssel kezdődik. Felszólal Hiller István magyar tárcavezető, Márius Rubiralta spanyol oktatási államtitkár és Andrulla Vasziliu oktatásért felelős uniós biztos. A résztvevők áttekintik az Európai Felsőoktatási Térség eddigi eredményeit és jövőben várható kihívásait.
A rendezvény pénteken az osztrák fővárosban folytatódik. E napon az Európai Felsőoktatási Térség szociális összefüggéseit tekintik át, míg
a munkacsoportokban többi között arról ejtenek szót, milyen szerepet tölt be a felsőoktatás a globális, tudásalapú társadalomban. A második nap végén egy összegző plenáris üléssel fejeződik be a konferencia.
A tanácskozás megrendezésének lehetőségét Magyarország és Ausztria 2008-ban pályázat útján nyerte el - tájékoztatott Hiller István, a konferencia apropóján rendezett sajtóbeszélgetésen. Mint mondta, a Bologna-dokumentum aláírása óta nem volt ilyen jelenőségű felsőoktatási konferencia Magyarországon.

Olvass tovább

Jelentős eltérést mutatott a reális és a kívánt diplomás kezdő bérrel kapcsolatban az Educatio Nonprofit Kft. által végzett "diplomás pályakövetés-kutatás hallgatói motivációs vizsgálat" eredménye. A hallgatók válaszaiból kiderült, hogy a továbbtanulást vonzóvá teszi a magasabb fizetés reménye, de a vélt és az elfogadhatónak tartott bér között jelentős az eltérés. A megkérdezettek az általuk reálisnak tartott havi kezdő bérnél 52 ezer forinttal többet tartanak elfogadhatónak.

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett "diplomás pályakövetés-kutatás hallgatói motivációs vizsgálat" arra a kérdésre kereste a választ, hogy a hallgatók milyen jövedelmi várakozásokat és igényeket támasztanak diplomájukkal kapcsolatban.
A felmérés során a megkérdezetteknek két kérdésre kellett válaszolniuk. Egyrészt arra, hogy szerintük mennyi ma Magyarországon a saját szakterületükön elhelyezkedő pályakezdő diplomások havi nettó átlagkeresete. A másik kérdés pedig arra kereste
a választ, hogy szakterülettől függetlenül mekkora
az a havi nettó átlagkereset, ami számukra a megfelelő életszínvonalat, a megélhetést biztosítaná.

Olvass tovább

Elérhető a felvételizők döntését segítő, vagyis a felsőoktatási intézmények képzési listáját tartalmazó Felsőoktatási felvételi tájékoztató - 2010. szeptemberben induló képzések - érettségizetteknek és diplomásoknak című kiadványok hivatalos kiegészítése.

Az intézmények által meghirdetett új szakok, illetve a korábbi információk korrigálása február 1-től a www.felvi.hu oldalon található meg, de letölthető honlapunkról is.

A Felsőoktatási felvételi tájékoztató - 2010. szeptemberben induló képzések című kiadványok december 15-i megjelenését követően a felsőoktatási intézmények több új alapképzési, egységes, osztatlan és mesterképzési szak, illetve felsőfokú szakképzés indítására kaptak lehetőséget az akkreditációs folyamat elhúzódása miatt. Ezért azok az új képzések, jelentkezési lehetőségek, illetve egyes esetekben módosítások, amelyek a Tájékoztató köteteiből kimaradtak, a felvi.hu honlapján elérhető hivatalos kiegészítésben kaptak helyet.
Az Educatio Nonprofit Kft. felhívja a felvételizők figyelmét, hogy a Felvi honlapján elérhető kiegészítés csak a legszükségesebb és legalapvetőbb információkat tartalmazza, valamint az csak a kék könyvekként is ismert felvételi tájékoztatókban található meghirdetések szövegével együtt értelmezhető. A hivatalos kiegészítés ennek értelmében csak a Felsőoktatási felvételi tájékoztató - 2010. szeptemberben induló képzések - érettségizetteknek és diplomásoknak című kiadványokkal együtt alkot teljes értékű információforrást a felvételizők számára.
A kiegészítésben közölt információk a honlap intézményi meghirdetéseket tartalmazó oldalain is megtalálhatók, tehát az Egyetemek, főiskolák menüpontban is szerepelnek.

Forrás: edupress.hu

Olvass tovább

Felmérések szerint a fiatalok több mint fele, csaknem kétharmada tovább szeretne menni a második képzési szintre - nyilatkozta Fábri István, az Eductio Kft. vezető elemzője a decemberi Aktív Szemeszternek. Ennek részben az az oka, hogy nagy bizonytalanság övezi a bachelor diploma piaci értékét - mondta. A szociológus szerint hiába folytatnak népszerűsítési kampányokat annak érdekében, hogy növeljék a természettudományi képzésben részt vevők számát, ennyi pénzért a legjobb kampány ellenére sem fogják többen választani a természettudományi és tanári pályát sem.

Abban, hogy az alapképzésben végzettek csaknem kétharmada tovább szeretne tanulni mesterképzésben is, nagy szerepe van annak, hogy a bachelor diploma értékével kapcsolatban óriási
a bizonytalanság, ez pedig a mesterképzések malmára hajtja
a vizet - mondta Fábri István szociológus az Aktív Szemeszternek.
A műszaki és természettudományi képzésben tanulók alacsony számával kapcsolatban úgy nyilatkozott:
"Nem értek egyet azzal a leegyszerűsített negatív képpel, amivel a műszaki és természettudományi területen zajló folyamatokat szokták jellemezni az utóbbi időben. A műszaki az egyetlen képzésterület, amely a 2004 óta tartó folyamatos létszámcsökkenés ellenére megőrizte népszerűségét, nemcsak arányaiban, hanem abszolút számok tekintetében is.

A természettudományi képzéseknél pedig nem csökkent, mindössze nem változott a jelentkezői létszám
a felsőoktatási expanzió ellenére sem" - mondta. Hozzátette: oktatási szakemberek azzal érvelnek, hogy már a középiskolában népszerűtlenek a reáltárgyak, véleményem szerint ez egy téves leegyszerűsítés és következtetés.

Többek között több olyan népszerű, gazdaságtudományi területhez tartozó szak van, ahol természettudományi tárgyból kell felvételi vizsgát tenni, csakúgy, mint a töretlenül népszerű orvosképzésben, vagy a társadalomtudományi területhez tartozó szociológia szak esetében.
Ezeken a területeken pedig általában magasan állapítják meg a ponthatárokat, sok esetben a kitűnő eredménnyel abszolválható 400 pont sem elegendő, pluszpontot kell szerezni a bejutáshoz. Itt remek reáltárgyas eredmények vannak, csak a jó teljesítményű diákok egy nagy csoportja nem a műszaki, természettudományi képzésekre jelentkezik.

A szakember egyébként úgy véli: népszerűsítési kampányokat folytatnak, hogy miként lehetne növelni
a természettudományi képzésben részt vevők számát. Azt viszont nem mondja ki senki, hogy ennyi pénzért
a legjobb kampány ellenére sem fogják többen választani a természettudományi és tanári pályát sem.

A pályaválasztásról Fábri úgy véli: a fiatalok a munkaerő-piaci trendek után mennek, ugyanakkor azt is látják, a diploma ma már nem jelent automatikus belépőt egy foglalkozási pozícióba. A most népszerű területek nem olyan pályák, amelyek egyértelmű, jól előre látható karrier utakat, elhelyezkedést kínálnak, hanem komoly alkalmazkodást, rugalmasságot igényelnek.

Az emelt szintű érettségi kérdéséről a vezető elemző elmondta: "szerintem ezek az intézkedések elsősorban a felsőoktatás presztízsnöveléséhez járulhatnak hozzá. Azt, hogy a diákok az emelt szintű érettségi megkövetelése mellett ugyanannyian jelentkeznének-e a felsőoktatásba, csak egy,
a középiskolások körében végzett motivációs felmérés tudná megválaszolni."

Forrás: www.edupress.hu

Olvass tovább