Hatvanezren választották a hagyományos papíralapú, míg 78 ezren az e-felvételi rendszerén történő jelentkezést a 2011 szeptemberében induló képzésekre történő jelentkezések feldolgozásának jelenlegi állapota szerint - mondta el Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke március 3-án.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján legfeljebb 147 ezer érvényesen benyújtott jelentkezésre számít a hivatal ideén. Kikerülnek a felvételi eljárásból azok, akik a felvételi eljárási díjat felszólítás ellenére sem fizetik be - figyelmeztetett az elnök.
Az idei felvételi jelentkezések jelenlegi feldolgozottsága alapján kijelenthető, hogy átbillent a mérleg, és a 78 ezer e-felvételiző mellett csak az összes jelentkező számának 43 százaléka jelentkezett papír alapon a felsőoktatásba - mondta el Princzinger Péter. Hozzátette: jelenleg 140 ezerre tehető az érvényes jelentkezést benyújtottak száma, a józan becslések szerint pedig legfeljebb 147 ezerre emelkedhet ez a szám. Az összes e-jelentkező 22 százaléka semmit sem intézett papír alapon, így például az eljárási díj összegét is elektronikusan fizette be.

Olvass tovább

Felvirradt az Educatio Kiállítás második napja, amely az előzőhöz hasonlóan nagy érdeklődés mellett nyitotta meg kapuit. Már az első órákban sok érdeklődő fiatal, szülő kereste fel a rendezvényt, később már a bejárat előtti sorral találkozhatott a felsőoktatási eseményre kíváncsi közönség. A látogatók nagy száma nem meglepő, hiszen az Educatio Kiállítás évek óta a magyar oktatási piac legnagyobb seregszemléje, ahol szinte az összes felsőoktatási intézmény képviselteti magát.

A XI. Educatio Kiállítás első napjára - az előző évekhez hasonlóan - több ezer felsőoktatásba készülő fiatal, szüleik, valamint középiskolai csoportok látogattak ki. A nagy érdeklődés vélhetően annak is köszönhető, hogy a rendezvényen csaknem kétszáz kiállító - köztük felsőoktatási intézmények, tankönyvkiadók, taneszközgyártók és -forgalmazók, külföldi egyetemek, nyelviskolák, szakképző intézmények és oktatással foglalkozó kutatóintézetek - mutatkoznak be, ismertetik kínálatukat, és válaszolnak az eseményre a kilátogatók kérdéseire.

A második napon is rengetegen jöttek el a XI. Educatio Kiállításra, a standoknál dolgozó munkatársak egy percre sem pihennek. Az érettségi előtt állók és a mesterképzést megcélzó fiatalok is folyamatosan kérdezik az intézmények képviselőit, informálódnak a hazai, illetve a külföldi egyetemek képzéseiről, a nyelvtanulási vagy akár külföldi tanulmányok lehetőségéről.

A továbbtanulás előtt állók leginkább a képzés részleteiről érdeklődtek a RING Alkalmazott Művészet Szakképző Iskola munkatársai tapasztalatai szerint. A legtöbben azt akarták megtudni, hogy milyen típusú képzést nyújt az intézmény, mennyit kell fizetni érte, valamint azt, hogy milyen tantárgyak közül választhatnak és milyen végzettség szerezhető a tanulmányok befejezésével. Az intézmény képviselői azt is elmondták, hogy sokféle érdeklődővel találkoztak, valaki célirányosan ment hozzájuk, valaki pedig itt figyelt fel az iskolára, például a képzőművészeti érdeklődése miatt.

A külföldi továbbtanulás tanácsadás standján a legtöbbször elhangzott kérdés az volt, hogy általánosságban hogyan működik a külföldi tanulás, milyen feltételekkel és hogyan lehet jelentkezni. Az alapinformációk ismeretetése után a munkatársak leszűkíteni a kört, például azzal, hogy az érdeklődő milyen nyelvterületen szeretne tanulmányokat folytatni. A fiatalok ehhez a standhoz is több céllal érkeztek: többen konkrét kérdéseket tettek fel - például egy adott ország felsőoktatási rendszeréről -, azaz már volt valamilyen háttértudásuk a lehetőségekről, és ezt akarták pontosítani. Másoknak azonban csaknem ismeretlen volt ez a terep. A tanácsadás képviselője hozzátette: Anglia, Németország és Ausztria a legnépszerűbb célpont a fiatalok körében, ha külföldi tanulásról van szó.

A győri Széchenyi István Egyetem standján leginkább az egyes karokhoz kapcsolódó kérdésekkel fordultak a kiállításon lévő munkatársakhoz. A felvételiről, a képzés nehézségéről érdeklődtek, de többen a tanított tárgyakról szeretettek volna megtudni, vagy éppen a kollégiumi elhelyezés, illetve az egyetemi élet foglalkoztatta őket. A ponthatárok alakulásával kapcsolatban is sok fiatal és szülő állt be a kérdezők sorába. A corvinusos munkatársak is hasonlókat tapasztaltak, tehát a tantárgyakról, oktatókról tudakolóztak náluk a felvételi előtt állók. Ezek mellett többen fordultak segítségért a standon dolgozókhoz tanulmányi ösztöndíjakra és elhelyezkedési esélyekre vonatkozó kérdéseikkel.

Forrás: felvi.hu

Olvass tovább

Ugyan az emelt szintű érettségiért járó pluszpontok összege nem változik a 2011-es felvételi eljárás során, számos egyéb jogcímen kevesebb pontot kaphatnak a felvételizők, mint egy évvel korábban - hangzott el a 2011 szeptemberében induló képzéseket taglaló felvételi tájékoztatók bemutatóján, december 15-én. Emelkedik viszont a meghirdetett képzések száma: egy évvel korábban még a 7500-at sem érte el ez a szám, idén azonban már 8280 induló képzésről számoltak be. A jelentkezési lapokat február 15-ig kell benyújtani, a tájékozódásban segít pedig a januárban megrendezendő Educatio oktatási szakkiállítás. Bejelentették továbbá: csaknem megnégyszereződött a keresztféléves képzésre jelentkezők száma.

Csökken ugyan az államilag felvehető hallgatók száma jövőre, a 2.550 fővel, 53.450-es keretszámra eső limit nem befolyásolta negatívan a meghirdetett képzések számát. Az elmúlt évvel szemben a különböző szinteken összesen 841 képzéssel növekvő kínálat 3.256 alapképzést (tavaly 3.100), 85 egységes és osztatlan (86), 1.455 felsőfokú szakképzést (1.199) és 3.484 mesterképzést (3.054) foglal magában.
Módosul továbbá a többletpontok rendszere: az emelt szintű vizsgákért ugyan továbbra is negyven pont jár majd és ezzel a lehetőséggel két esetben élhetnek a felvételizők, 35 helyett 28 ponttal díjazzák a komplex középfokú nyelvvizsgát, ötven helyett pedig negyvenet adnak majd a felsőfokú szintért. Csökken továbbá 30-ról 24-re a szakirányú végzettségért, 5-10 ponttal az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért 11-30. helyezésekért, 25-ről 20-ra a hátrányos helyzetért és a halmozottan hátrányos helyzetért, 50-ről 40-re pedig a fogyatékosságért, illetve a gyermeknevelésért járó pluszpontok száma. A sikeres felsőoktatási felvételihez kétszáz pont szükséges a legfeljebb 480 megszerezhető pontból. Az alap, kilencezer forintos, három megjelölhető képzést magában foglaló díj ára változatlan marad, a további jelentkezésekért pedig kétezer forintot kell fizetni képzésenként. A hátrányos helyzetű jelentkezők 4500, a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők kilencezer forintos kedvezményt kapnak a felvételi eljárás alapdíjából.

Kiadvány és kiállítás tájékoztatja a felvételizőket

December 15-én került a boltokba a Felsőoktatási felvételi tájékoztató - 2011. szeptemberben induló képzések két kiadványa: az egyik az érettségizetteknek, a másik pedig a mesterképzésre készülő, már diplomával rendelkező fiataloknak szól. Az úgynevezett kék könyvek bevezetői és a felsőoktatási intézmények meghirdetései honlapunkon is elérhetők. A tájékoztatók mellett a Felvételi tájoló 2011 is segíti a jelentkezők eligazodását a felsőoktatás és képzési területek világában. A kiadvány bemutatja, hogy az egyes szakokon milyen tantárgyak tanulhatók, valamint a választható specializációkat, az elsajátítható kompetenciákat és a továbbtanulási lehetőségeket is sorra veszi. A Tájolót felvételi statisztikák, illetve a diplomások munkaerő-piaci kilátásairól szóló összeállítások is színesítik. A kiadványok hivatalos kiegészítése januárban jelenik meg. A tájékozódásban nyújt továbbá segítséget a 2011. január 21-22-én megrendezendő Educatio oktatási szakkiállítás a Papp László Budapest Sportarénában.

A 2011-es általános felvételi eljárás legfontosabb dátumai

Jelentkezési határidő: 2011. február 15.
E-felvételi hitelesítési határidő: 2011. február 23.
Regisztrációs adatok megtekinthetők / regisztrációs csomagok kiküldése: 2011. április vége
Már rendelkezésre álló dokumentumok (pl. középiskolai-bizonyítvány) benyújtási határideje: 2011. június 1.
Érettségi, nyelvvizsga, felsőfokú végzettség igazoló dokumentumainak benyújtási határideje, sorrendmódosítás határideje: 2011. július 7.
Ponthatárok megállapítása: 2011. július 21.

Kiemelt szerepben a természettudományos, műszaki, informatikai mesterképzés

A már kihirdetett, államilag támogatható keretszámmal kapcsolatban Dux László államtitkár-helyettes a tájékoztatón elmondta: védenék a természettudományos, műszaki, informatikai mesterképzések keretszámait, felosztásukról egy külön bizottság dönt. A testület és az államtitkárság a héten egyeztetett, és megállapodtak egy olyan menetrendben, miszerint az intézmények előzetesen kapnak keretszámokat, amiből védettek a fenti területek. Ha ezeket nem tudnák betölteni, más, nem védett szakterületekkel nem tölthetik be. Hozzátette: ezek a helyek visszakerülnek egy központi keretbe, és átcsoportosítják azokat - olvasható a metropol.hu-n.

Csaknem megnégyszereződött a keresztféléves képzésre jelentkezők száma

Minden eddiginél többen jelentkeztek idén keresztféléves képzésekre - hangzott el a tájékoztatón. A 2011 februárjában induló képzésekre a jelentkezési határidőig, azaz november 15-ig csaknem 7500-an adták be jelentkezésüket. A felvételizők nagy része mesterképzést célzott meg, a szakterületeket vizsgálva pedig elmondható, hogy a gazdaságtudományi és műszaki képzések voltak a legnépszerűbbek körükben. A felvételizők összesen 15 590 helyre jelentkeztek. Míg a 2008 februárjában induló képzések még csak kétezer jelentkezőt vonzottak, tavaly már csaknem hatezren éltek ezzel a lehetőséggel; idén pedig sikerült ezt is túlszárnyalni a közel 7500-as jelentkezői számmal. Ezzel párhuzamosan beadott jelentkezések száma is növekedett az elmúlt évek során: 2008-as eljárásban 3810 helyet céloztak meg a felvételizők, 2010-ben már több mint 12 ezer volt a beadott jelentkezések száma, ami idén tovább nőtt - olvashatók az adatok a felvi.hu-n.
A 2011-es keresztféléves felvételi jelentkezőinek csaknem háromnegyede (71 százaléka) mesterképzést választott. A felvételizők 15 százaléka felsőfokú szakképzés, 14 százaléka pedig alapképzés mellett tette le voksát. Mesterképzést több mint 5300-an céloztak meg, közülük ötezren államilag támogatott képzést jelöltek meg első helyen. Az első helyes jelentkezések alapján elmondható, hogy a mesteres jelentkezők 37 százaléka gazdaságtudományi képzésekre, 23 százaléka műszaki képzésekre, 11 százaléka agrárképzésekre, hét százaléka informatikai szakokra pályázott, a jelentkezők 11 százaléka tanári mesterképzési szakra jelentkezett. A keresztféléves eljárásban felsőfokú szakképzésre is lehetett államilag támogatott formában jelentkezni, amit 1013 fiatal használt ki. Alapképzéseket csak költségtérítéses formában hirdettek, melyekre valamivel több, mint ezren adtak be jelentkezést.

Forrás: felvi.hu, metropol, Edupress

Olvass tovább

A 2011-es általános felvételi eljárásban összesen 53 450 államilag támogatott hallgatót vehetnek fel a felsőoktatási intézmények. A jelentkezési szabályokban idén nem lesz változás, ám a többletpontok mértéke - az emelt szintű érettségiért kapható pluszpontok kivételével - csökken. Az eljárási díj viszont nem emelkedik: legfeljebb három jelentkezés esetén továbbra is 9000 forint. A szeptemberben induló képzésekre február 15-ig lehet jelentkezni.

A felsőoktatási intézmények 2011-ben 53 450 államilag támogatott hallgatót vehetnek fel, ebből 40 610 tanulót alapképzésre, 2840-et egységes, osztatlan képzésre, illetve 10 ezret felsőfokú szakképzésre.

19 600 hallgató tanulhat majd államilag támogatott mesterképzéseken, doktori képzésen pedig 1300 hely áll rendelkezésre a felsőoktatási intézményekben.

A 2011-ben a felsőoktatásban felvehető, államilag támogatott létszámkeretről szóló kormányhatározat itt érhető el. A dokumentum képzési területenként tartalmazza a felsőoktatási intézményekbe felvehető hallgatók számát.

Szabályok nem, a többletpontok mértéke azonban változik

A jelentkezési szabályok nem változnak idén, a többletpontok mértéke azonban igen: az emelt szintű érettségi kivételével ugyanis valamennyi egyéb jogcímen kevesebb többletpont kapható. Így például a középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért 28 pont, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgáért 40 pont jár, de a nyelvvizsgákért összesen maximum 40 pont kapható. A minimális pontszám egyébként alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben 200 pont.

Jó hír, hogy az eljárási díj összege idén sem emelkedik. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a 9000 forintos alapdíj érvényes. Ezért az összegért három képzésre lehet jelentkezni. Aki ennél több helyre szeretne felvételizni, annak jelentkezésenként 2000 forintot kell fizetnie. A hátrányos helyzetű jelentkezők 4500 forintos, a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők 9 000 forintos kedvezményt kaphatnak a felvételi eljárás alapdíjából. Ehhez a jelentkezési lapjukon nyilatkozniuk kell a hátrányos helyzetükről, valamint csatolniuk kell az ezt alátámasztó igazolásokat is.

Jelentkezni továbbra is két módon, elektronikus és hagyományos, postai úton lehet. Az e-felvételizőknek nem kötelező dokumentumaikat is elektronikus úton benyújtaniuk, illetve az eljárási díjat is rendezhetik csekken. Fontos tudnivaló, hogy az e-felvételi hitelesítés vagy e-aláírás nélkül érvénytelen.

Akik hagyományos módon jelentkeznek, azok a már boltokban lévő Felsőoktatási felvételi tájékoztató kötetekben találnak jelentkezési lapot, illetve hozzájuthatnak minden régióban az Oktatási Hivatal igazgatóságain (2010. december végéig), Budapesten az Educatio Ügyfélszolgálatán, valamint egyes felsőoktatási intézményekben.

Több képzés közül választhatnak a jelentkezők

Az elmúlt évhez képest 841-gyel több képzés indul a különböző szinteken, hiszen idén 3256 alapképzés (tavaly 3100), 85 egységes és osztatlan (86), 1.455 felsőfokú szakképzés (1199) és 3484 mesterképzés (3054) közül választhatnak a felsőoktatásba készülő jelentkezők.

Felvételi kiadványok

December 15-én került a boltokba a Felsőoktatási felvételi tájékoztató - 2011. szeptemberben induló képzések két kiadványa: az egyik az érettségizetteknek, a másik pedig a mesterképzésre készülő, már diplomával rendelkező fiataloknak szól. Az úgynevezett kék könyvek bevezetői és a felsőoktatási intézmények meghirdetései honlapunkon is elérhetők. A tájékoztatók mellett a Felvételi tájoló 2011 is segíti a jelentkezők eligazodását a felsőoktatás és képzési területek világában. A kiadvány bemutatja, hogy az egyes szakokon milyen tantárgyak tanulhatók, valamint a választható specializációkat, az elsajátítható kompetenciákat és a továbbtanulási lehetőségeket is sorra veszi. A Tájolót felvételi statisztikák, illetve a diplomások munkaerő-piaci kilátásairól szóló összeállítások is színesítik.

A 2011-es általános felvételi eljárás legfontosabb dátumai

Jelentkezési határidő: 2011. február 15.
E-felvételi hitelesítési határidő: 2011. február 23.
Regisztrációs adatok megtekinthetők / regisztrációs csomagok kiküldése: 2011. április vége
Már rendelkezésre álló dokumentumok (pl. középiskolai-bizonyítvány) benyújtási határideje:
2011. június 1.
Érettségi, nyelvvizsga, felsőfokú végzettség igazoló dokumentumainak benyújtási határideje, sorrendmódosítás határideje: 2011. július 7.
Ponthatárok megállapítása: 2011. július 21.

Forrás: felvi.hu

Olvass tovább

Szigorúbb feltételeknek kellene eleget tenniük a jövőben az egyetemeknek, a mesterképzéseken pedig csak azok tanulhatnának tovább, akik a kettéváló alapképzések közül az akadémiai és nem a gyakorlati típusút választanák. Továbbá egy felvételi eljárásban legfeljebb öt felsőoktatási intézménybe lehetne jelentkezni, miközben pusztán a szenátus jóváhagyásával térhetnének át az osztatlan képzésekre az egyetemek.

Mindez a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján olvasható a november 4-én közzétett új felsőoktatási törvény vitaanyagában.  A tervezet szerint a 18 évesek 45 százaléka tanulhatna ingyen a felsőoktatásban.

Szigorítaná a javaslat az egyetemi minősítés megszerzésének lehetőségeit: míg a jelenlegi törvény az egyetemek esetében egy tudományterületen követeli meg a doktori képzést, a vitaanyag két képzési területen két doktori iskolát várna el az egyetemektől. A megkötés alól azonban mentesülnének a korábban egyetemi minősítést nyert egyházi, illetve művészeti felsőoktatási intézmények. Kikerülne a törvényből az a kitétel is, mely az egyetemek esetében az oktatók, kutatók harmadától tudományos fokozatot várna el, új fogalomként jelenne meg ugyanakkor az egyetemi kar. Az egyetemek esetében az összes egyetemi kar többsége egyetemi kar kell, hogy legyen, azokon belül azonban a kutatók, oktatatók kétharmadának tudományos fokozattal kellene rendelkeznie. Azok esetében az egy minősített oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók száma nem haladhatná meg a 25 főt, legalább egy önálló vagy más intézménnyel közös doktori iskolával kellene rendelkeznie, a teljes állású oktatók létszámának pedig el kellene érnie a 40 főt.
Főiskolai kar esetében megengedőbb lenne az új törvény: a főállású oktatók létszámának a 35 főt kellene elérnie. A minősített oktatók számára vonatkozóan azt követelné meg a szabályozás a főiskolai karoktól, amit jelenleg az egyetemektől: az összes oktatói létszám legalább egyharmadát kell minősített oktatókból verbuválni.
A vitaanyag megerősíti a kutató minősítést, mely címet a nemzetközi mércével is kiemelkedő munkát végző karok, vagy azon belül működő önálló egységek kaphatnak meg pályázat útján. A kutató egyetem címmel járó támogatás négy évre elkülönített forrásból történik, mely a felsőoktatás teljes állami támogatásának három százaléka.
Habár Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár korábban elmondta: számos szabályt az alacsonyabb rendű jogszabályban taglalnak majd, a rektori béreket törvényi szinten határoznák meg. Jelenleg ugyan nem foglalkozik a törvény ezekkel a tételekkel, a jövőben kimondaná: a rektori pótlék az egyetemi vagy főiskolai tanári alapbér egyszerese, legfeljebb kétszerese. A rektorhelyettesek és a dékánok pótléka a rektori pótlék legfeljebb kétharmada.

Kettéválna az alapképzés

Az alapképzés két, tartalmilag különböző típusra oszlik a vitaanyag szerint. A gyakorlati olyan képzést adna, melynek elvégzése után a hallgató teljes értékű gyakorlati szakemberré válik, az akadémiai típusú alapképzés pedig szélesebb és mélyebb elméleti képzést nyújtana és kevesebb gyakorlati ismeretet, alkalmazkodva a mesterképzés igényeihez. Átjárható ugyan a két típus, korábban nem volt hasonló megkülönböztetés. Mesterképzésre kizárólag az akadémiai képzés végén teljesíthető záróvizsga adna lehetőséget. A doktori képzés mesterfokozatú oklevélre épülne, és hat szemeszteres lenne, amely kibővíthető egy egyéves predoktori ösztöndíjas időszakkal, amelyet a fokozatszerzési eljárás és a fokozat megszerzése követ.

Akár külső ellenőrzés nélkül indulhatnak el az osztatlan képzések

Osztatlan képzés indul jelenleg az orvostudományok, a jogtudományok, az állatorvosi-, erdész-, építész-, és a művészképzésben, mely területeken meg is maradna ez a struktúra. Lehetőséget ad azonban a törvény egyéb területeken is az egységes képzésre. Az alap- és mesterképzési szakindítási engedéllyel rendelkező kurzusok pedig helyi, szenátusi akkreditáció nyomán, külső ellenőrzés nélkül térhetnek át az osztatlan képzésre.

Fizetést kapnának a hallgatók a tanárképzés utolsó évében

Osztatlan, kétszakos tanárképzést képzel el a jövőben a vitaanyag, arra pedig kizárólag alkalmassági vizsga teljesítése után nyerhetnének felvételt a hallgatók. Az ötéves plusz egy egyéves gyakorlati időt tartalmazó képzés során egyenlő arányban történik az egy-egy szaktárgyi (diszciplináris) képzés és a tanári felkészítés háromszor 120 kreditért. Jelenleg mesterképzésre szintén csak kétszakosként lehetett belépni, a második szak teljesítésére azonban csak 60 kredit jutott. Az új rendszerben a képzés öt éve abszolutóriummal zárulna, és a hallgatói jogviszonyban eltöltött két gyakorlati félév után a záróvizsga vezetne a tanári diplomához a tanári szakképzettséget jelölő MEd (Master of Education) elnevezéssel. A pedagógus pálya modellben az egyéves tanárjelölti gyakorlatot a végzést követő kétéves tanári gyakornoki idő követné. Az iskolai gyakorlat idejére a hallgatókat megillető támogatáson túl a közoktatási intézmény által folyósított, járulékmentes, "hallgatói munkadíjban" részesülnének a tanárjelöltek: a költségvetésben hallgatónként az előző évi minimálbér összegének 90 százalékáig megfelelő forrást kellene biztosítani. Az iskolai mentorok díjazásának fedezetét a gyakorlati év képzési normatívája biztosítja a felsőoktatási intézmény költségvetésében. Továbbá a kormány és az önkormányzatok a hiányszakokon tanulók ösztönzésére kiemelt ösztöndíjat alapíthatnának.

Változna a felvételi eljárás

Szóbeli felvételit írna elő a vitaanyag, mely a következőképpen fogalmaz: "a hallgatók felvétele - külön jogszabályban meghatározott módon - a középiskolai és az érettségi eredmények, továbbá egyéni teljesítmények alapján összeállított rangsor és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján történik. Az új felvételi eljárásban a jelentkezés feltétele két tantárgyból tett emelt szintű érettségi (egy kötelezően előírt és egy választható tantárgyból), illetve egyes szakokon (pl. művészeti, testkulturális) az intézmények szervezésében lebonyolított alkalmassági, gyakorlati vizsga lenne." A felzárkóztatásra maximum egyéves időtartamban nulladik évet indíthatnának az intézmények. Azzal kapcsolatban ugyanakkor nem mond újat a tervezet, hogy 240 pontot kellene elérni a felsőoktatási felvételi maximum megszerezhető 480 pontjából. Az előző kormányzat döntése alapján 40 ponttal megemelve 2012-től ennyit kell teljesíteni a sikeres felvételihez.
Egy felvételi eljárásban legfeljebb öt felsőoktatási intézménybe lehet majd jelentkezni a tervezet szerint. Ha pedig a jelentkező nem nyert felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. Az átirányítást a jelentkező nem köteles elfogadni.
Míg az elmúlt néhány évben nyaranta hirdették ki, hogy az egyes képzési területekre hány hallgató számára biztosítanak államilag támogatott férőhelyet a következő két (őszi, tavaszi) felvételi eljárás során, a tervezet december 31-ei határidőt szab meg. Eddig kellene határoznia a kormánynak az államilag támogatott helyekre felvehető hallgatók számáról. A költségtérítéses képzésekre felvehetők számáról az intézmények képzési kapacitása és a jelentkezők teljesítménye alapján születik döntés. Az államilag támogatott és költségtérítéses képzésben a felvételi ponthatárok eltérésének mértékét törvény rögzíti.

Szigorúbb vizsgázási lehetőségekA felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló vagy tanulmányi okból elbocsátott személy az intézmény azonos szakára - amelyre hallgatói jogviszonya vonatkozik, illetve amelyről elbocsátották - felvételi kérelmet nem terjeszthet elő, kivéve, ha önköltséges vagy államilag támogatott státuszát szeretné felcserélni - tartalmazza a tervezet. Fontos ez azért is, mert a kormány szélesebb lehetőséget adna az intézményeknek hallgatóik elbocsátására. Hoffmann Rózsa ugyanis korábban elmondta: gátat kívánnak szabni a parttalan vizsgázási lehetőségeknek. Pontos szabályokat azonban rendeletekben fogalmaznának meg.

A hallgató számára biztosítható juttatások, valamint az általa fizetendő díjak és térítések rendszerét miniszteri rendelet szabályozza. A hallgatónak juttatott állami támogatás mértékét a tanulmányi eredmény határozza meg. Külön szabályozzák a szociális juttatásokat, folyósításuk pedig tizenöt kredit megszerzéséhez kötött. Egy hallgató kivételes esetektől eltekintve (például szülés, gyermekgondozási segély, fogyatékosság) csak annyi ideig vehet részt államilag finanszírozott képzésben, amennyi legfeljebb összesen két félévvel hosszabb, mint a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott.

Csökkenne a hallgatói képviselet a szenátusban

15 százalékra csökkenne a hallgatói érdekképviselet a szenátusokban, jelenleg ugyanis a törvény szerint a hallgatói önkormányzatok képviselői a szenátus legalább egynegyedét, legfeljebb egyharmadát teszik ki. Eközben a tanulmányi bizottságokban legalább 30 és legfeljebb 50, a kollégiumi és szociális kérdésekben alakult bizottságokban pedig legalább 50 százalékos lenne a tervezet szerint a hallgatói részvételi arány.

A 18 évesek 45 százaléka tanulhatna ingyen a felsőoktatásban

Állami támogatásban részesülnek a Magyarországon államilag elismert állami és egyházi felsőoktatási intézmények. Az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása a kifutó évfolyamok kivételével megszűnik, és csak állami megrendelés esetén lehetséges. Az állam minden évben a megelőző évben 18. életévét betöltő korosztály 45 százalékának felsőfokú tanulmányait biztosítja költségtérítés nélkül, 5 százalékos eltéréssel. A keretszámokat a költségvetési törvény állapítja meg.
A tervezet szerint a felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása alapvetően három részből tevődik össze: az intézménytámogatási összeg országos előirányzatának 70 százaléka feladatfinanszírozás (teljesítmény-mutatókhoz kötött vagy intézményi kapacitás alapján számított fenntartói támogatás); 15 százaléka a hallgatói létszámhoz kötött és képzési csoportonként differenciált képzési támogatás és 15 százaléka a képzést megalapozó tudományos célú támogatás. Korábban erősen függtek az intézmények a hallgatói jelentkezői számtól, most ezt csökkentené a tervezet.

A tervezet a felsőoktatási intézmények irányításánál nem tesz említést a gazdasági tanácsokról.

Ahogy a rektori konferencia és a szülők látják

Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke elmondta: a felsőoktatás átalakításakor lehetővé kellene tenni, hogy egyéves egyetemi, illetve főiskolai képzést követően szakképesítést kapjanak a hallgatók - írja oldalán az MR1-Kossuth rádió. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint pedig nem a hallgatókat kell sértegetni azzal, hogy nem tanulnak, hanem azokat a felsőoktatási vezetőket kell lecserélni, akik használható tudás nélkül adtak nekik diplomát - olvasható a hirextra.hu-n. Az MSZOE úgy véli: a szülői felelősség és a nagymértékű szülői finanszírozás miatt a szülők képviselőinek jelen kellene lennie a felsőoktatási intézmények legfőbb döntéshozó testületében legalább öt százalékos arányban.

A tervezet szövege megtalálható a tárca honlapján. A vitaanyaggal kapcsolatban december 10-ig várják az észrevételeket.

Forrás: www.edupress.hu

Olvass tovább